Iparunk - A papírgyártás története

A papír szó a Görög elnevezésébõl, a papiruszból származik, mely az alapanyagául szolgáló növényrõl kapta a nevét. 

Hogy (és) honnan indult a papírgyártás............

     A papír feltalálásának körülményei bizonyos mértékig tisztázatlanok. Sem az idõpont; sem a feltaláló személye nem ismeretes, mindezek ellenére a papírtörténészek kivétel nélkül megemlékeznek arra, hogy  kb. kétezer évvel ezelõtt 105-ben Kínában a Han-dinasztia akkori uralkodó tagja, Ho-ti császár egyik minisztere Caj-lun találta fel, aki rongyból, növényi rostokból készített vizes pépbõl, selyemszitával kimerítve és megszárítva hozta létre a papírívet. 

A papír meghódítja a világot

     A papírkészítés titkát a kínaiak sokáig megõrizték. A papírkészítõ mesterek féltõ módon ügyeltek arra - ugyanúgy, mint a selyem esetében -, hogy a papírról ne jusson ki olyan hír az országból. Több mint fél évezreden át nem volt ismert e mesterség Kína határain túl, amíg a 8. században Arábián és Észak-Afrikán keresztül eljutott Európába. 

     A papír gyártásának technikája sok évszázadon keresztül változatlan maradt. A 18. században megjelent a hollandi malom, amit Hollandiában találták fel, innen származik a neve is. Az igazi áttörés 1799-ben történt, amikor egy papírgyári munkás, Louis Robert feltalálta a síkszitás papírgépet.

     A papírgyártás egészen a 19. századig meglehetõsen körülményes és drága maradt, egészen addig, míg a papír elõállítására el nem kezdték használni a gõzhajtású papírmalmot, ami fából állította elõ a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Az 1871-ben megjelent Vasárnapi Újság így számolt be errõl az újításról:

    - Dublin mellett egy kereskedõ oly módszert talált fel, melynek segélyével fából papirt készít. A fa egészen rostokká romboltatik és egy 200  légnyomásu gõzkatlanba helyeztetik, a honnan mint sárgás kásanemü folyadék kerül ki. Ebbõl készül a papir. Mondják, hogy az ily módon elkészült papir ép oly jó, mint a rongyból készült."

     Magyarországon az elsõ papírmalmok valószínûleg a 16. század elsõ felében Nagyszebenben és Brassóban létesültek. 

     Az 1800-as évek elején elkezdõdött az átalakításuk papírgyárakká, illetve az önálló papírgyárak építése ez idõ tájt kezdõdött meg ......

    A papírgyárak termelõképessége az 1921. évi 2000 tonnáról 1929-re 34.000 tonnára nõtt.......

Faláda helyett hullámdoboz

     A múlt század második felében még ismert volt a fodrozott gallérok készítésének módja (a fodrozást a mosodákban végezték, fûthetõ és egymásba forgó, hullámos felületû hengerekkel). Egyes feltevések szerint ez a módszer adta az ötletet az amerikai Albert L. Jonesnak a hullámosított papír gyártására. 1871. december 19-i keltû, 122.023 sz. szabadalma új korszakot nyitott a papírgyártás és -feldolgozás, a csomagolás és a szállítás történetében.

    "Mindenkinek, akit illethet:

     Ez úton hozom tudomásukra, hogy én, Albert L. Jones, New York grófság és állam New York városából egy új bordázott csomagolópapírt találtam fel, amelynek leírása az alábbi:

     Találmányom célja olyan eszköz elõállítása, amellyel fiolák és üvegek biztonsággal csomagolhatók csupán egy réteg csomagolóanyag közé; amely papírból, papírlemezbõl vagy más hasonló, bordázással vagy domborítással rugalmas felületûvé tehetõ anyagból áll."

     A szabadalmat Henry D. Norris vásárolta meg 1873-ban. A termék továbbfejlesztése Oliver Long nevéhez fûzõdik, aki 1874-ben a bordázott papír egyik oldalához egy sima papírréteget ragasztott, és ezzel feltalálta a ma is használatos hullámpapírt. Long szabadalmát Robert H. Thompson vásárolta meg, aki 1875-ben Norrisszal társult.

     Idõközben a hullámlemezgyártás "áthajózott" Európába. Az elsõ üzemeket Angliában, Franciaországban és Németországban építették. A hullámlemez-elõállító és -feldolgozó gépek gyártása a gépipar önálló tagjává fejlõdött. A századforduló idején a hullámlemez Japánban már ismert volt, 1915-ben pedig az ausztráliai Sydneyben is felállították az elsõ hullámlemezüzemet.

     Valamennyi amerikai faipari érdekeltség összefogott, hogy megszüntessék, gyakorlatilag eltiporják a hullámlemezipart. Az általuk "gyenge pótléknak" nevezett új csomagolóanyag hitelét különféle eszközökkel igyekeztek rontani. A fafeldolgozók jelentõs vasúti érdekeltségük révén kierõszakolták a karton- és hullámdoboz csomagolású áruk büntetõtarifás szállítását. Ezzel az intézkedéssel meg akarták fojtani a fiatal hullámlemezipart, amely egyre jobban kifejlõdött.

     Az Interstate Commerce Comission 1914. április 6-i döntése megállapította, hogy a megfelelõen csomagolt, leragasztott és kezelt papíralapú dobozok a biztonságos áruszállítás követelményeinek megfelelnek, ezért "nincsen semmi ok megkülönböztetõ gyakorlatra".

     1915-ben a háromrétegû hullámlemezt 1916-ban az ötrétegû, 1953-ban a hétrétegû követte. A lemezek paraffinos-mûanyagolvadékos kezelésével sikerült nedvességnek ellenálló csomagolásokat is készíteni.
Néhány évtized alatt a hullámlemez az egész világon elterjedt, és ma már a legáltalánosabban használt csomagolóanyag.


Forrás: Kalmár Péter- A kétezer éves papír / http://mek.oszk.hu/01200/01208/01208.htm

www.hirosdoboz.hu   contact@hirosdoboz.hu   2012 All Rights Reserved